A pedagógia történetének kutatási módszerei

A kutatási módszerek kiválasztása attól függ, hogy melyika pedagógiai terület a kurzus során fedezi le. A pedagógia minden ágára speciális módszerek és általános módszerek alkalmazhatók. Történelmi áttekintéshez szükség lesz az objektum előjellel való eseményeinek következetes elemzésére, amely a tanulmány alapjául szolgál. Például Leo Tolsztoj humanista elképzeléseinek tanulmányozásában pedagógia, kutatási módszerek A tanfolyam megkönnyíti mind az elméleti kutatás, mind a gyakorlati, történeti-genetikai elemzést.

Történelmi elemzést végzünkaz események kronológiai láncolata, az irodalmi forrásokból levezethető tények, levéltári anyagok. A lánc kapcsolatai között meg kell követni az ok-okozati összefüggést, elemezni a vizsgált események sorrendjét. A genetikai elemzés feltételezi a korábbi tudományos tapasztalat tanulmányozását, amely a tudomány előtti korszakban fejlődött ki. Például lehetséges elemezni a humanizmus eredetét és annak megnyilvánulását Tolsztoj munkáján kívül. A múlt és a jelen pedagógiai humanisztikus hozzáállásának jeleit tanulmányozzák, és hasonlítanak Tolszta pedagógiájára. Minden genezisnek van fejlődési stádiója, ezért egy szekvenciális hajlamosító szakaszt ismertetnek, amelyen belül elemzik a jelenséghez vezető feltételeket; a nukleáció, az érés, a stabilizálás és az extrapoláció lépései, azaz design a jövő számára.

A dolgozat kutatási módszereia pszichológia, a filozófia és a kulturologia szempontjából történelmi és pedagógiai folyamat elemzésével egészítik ki, amely lehetővé teszi a kutató számára, hogy az objektum átfogó képet adjon, következtetéseket vonjon le a kutatás tárgyát képező hajtóerőtől. A különféle forrásokkal való együttműködés lehetővé teszi a diák számára, hogy az analitikai-keresési módszert alkalmazza a legfontosabbnak.

A pedagógia történetének kutatási módszerei nemcsak magasan szakosodtak, hanem általánosak is. Ezek a következők:

1) Az empirikus kutatás módszerei: megfigyelés, összehasonlítás, osztályozás, kísérlet.

2) Empirikus és elméleti kutatások módszerei: absztrakció, elemzés, szintézis, modellezés, levezetés és indukció, periodizáció.

3) Az elméleti kutatás módszerei: történeti és logikai módszerek, az absztrakttól a betonig, az idealizációig, az axiomatizációig.

A kutatási módszerek a kurzus soránkombinálva vagy szigorúan egy módszercsoportot alkalmazva. Ha a hallgató törekszik arra, hogy a történeti anyagot egy másik tudományos munkában tovább használja, akkor csak az elméleti kutatás módszereit alkalmazzák, és az empirikus kutatásokat a disszertációban vagy a diplomamunkában kell elvégezni.

A kurzus témájának sürgősségetörténelmi és pedagógiai orientáció válhat a kutatási módszerek kiválasztásának alapjává. A hallgatók által összegyűjtött és elemzett történelmi adatoknak vissza kell térniük a modern pedagógiai tudáshoz: meg kell telíteniük, megalapozniuk kell az innovációkat, meg kell teremteniük a régi és az új tudás közötti folytonosságot. A pedagógia történetében számos ötlet alkotja a pedagógia, a filozófia, a kultúra klasszikusainak a társadalom fejlődésének különböző szakaszaiban felhalmozott tudományos és pedagógiai tőkéjét.

A kurzus során alkalmazott kutatási módszerek jelzika pedagógiai kutatások témáinak szélességéről vagy szakterületeiről, a pedagógia különböző területeinek összehasonlításáról, illetve egy egységes tudományterület fejlesztéséről, egy olyan szakemberről, aki egy speciális oktatási módszertan alapjává vált.