Az orosz irodalmi nyelv ortoepikus normái

helyes kiejtés A kiejtés minden normájaaz irodalmi nyelv, valamint a nyelvészet külön szakasza, amely tanulmányozza e normák működését. Az Orthoepy mint szakasz ajánlásokat dolgoz ki különböző hangok, hangkombinációk, nyelvtani formák, más nyelvek kölcsönzésével kapcsolatos szavak kiejtésére.

A szóbeli beszéd középpontjában olyan fogalmak tartoznak, mint akiejtés és stressz. Nagyon gyakran nem tükrözik a levél megfelelő mérlegelését, ezért fontos tudni, hogyan kell kiejteni a szavakat helyesen az irodalmi nyelven, különösen, mivel a szóbeli beszéd nagyon gyorsan fejlődik és egyre terjed. Nem titok, hogy az elmúlt években az emberek kevésbé lettek olvasva és írták, és többet beszéltek és hallgattak.

A fő probléma az, hogy a rendelkezésre álló ortoepikus normákat gyakran megsértik. Mi okozta ezeket a hibákat? Részletesebben vizsgálja meg ezeket a hibákat és szabályokat, amelyek segítenek elkerülni őket.

Az orosz irodalmi nyelv ortoepikus normáiszabályozzák a hangzás helyes kiejtését különböző fonetikai pozíciókban, más hangokkal, bizonyos nyelvtani formákban és külön álló szavakban. A kiejtés megkülönböztető jellemzője az egységesség. Az ortoepikus jellegű hibák negatívan befolyásolhatják a hallgatók beszédének érzékelését. Elterelhetik a beszélgetőpartner figyelmét a beszélgetés lényegétől, félreértést és irritációt okozhatnak. Az ortopéziás normáknak megfelelő kiejtés megkönnyíti a kommunikáció folyamatát, és hatékonyabbá teszi azt.

Orthoepic normák meghatározza a nyelv hangtani rendszerét. Minden nyelvet a hangok és szavak kiejtését szabályozó hangtani törvények jellemzik.

Az orosz irodalmi nyelv alapjaA moszkvai dialektus azonban az orosz ortoémiában különbözteti meg az úgynevezett "fiatalabb" és "idősebb" normákat. Az első a modern kiejtés sajátosságait tükrözi, a második felhívja a figyelmet a régi moszkvai-moszkvai ortopédiai normákra.

A kiejtés alapvető szabályai

Oroszul, csak azokmagánhangzók, amelyek stressz alatt vannak: kert, macska, lány. Azok a magánhangzók, amelyek nem feszített helyzetben vannak, elveszíthetik a világosságot és a tisztaságot. Ez a csökkentési törvény. Így az "o" magánhangzó a stressz nélküli vagy beszéd előtti szótagok elején "a" -nak mondható: a (a) rockból, az a) ronából. Feszületlen szótagokban az "o" betű helyét tisztázatlan hanggal lehet kifejezni, például a "fej" szó első szótagjaként.

A "és" magánhangzó hangját "előterjesztés után", "tömör mássalhangzó" vagy "két szó kombinálásával" kiejtik. Például: "tanári kollégium", "nevetés és könnyek".

Ami a mássalhangzók kiejtését illeti, eza lenyűgöző és hasonlító törvények vezetésével. A süket hangok előtt állva állnak a hangos mássalhangzók, ami az orosz beszéd jellegzetes vonása. Például a "pillér" szó, az utolsó betű, amelyben megdöbbentődik és "n" -ként szól. Nagyon sok ilyen szó van.

A "h" hang helyett sok szót kell mondania "sh" (a "mi" szó), és a "g" betű a zárójelben "be" (az "enyém", "senki" és mások).

Mint fent említettük, az ortoepikus normákfoglalkozik a kölcsönzött szavak kiejtésével. Az ilyen szavak általában a nyelvben rendelkezésre álló normák hatálya alá tartoznak, és csak néha sajátos sajátosságaik vannak. Az egyik leggyakoribb szabály az, hogy az "e" előtt a mássalhangzók lágyulnak. Ezt olyan szavakkal lehet látni, mint a "kar", a "krém", a "greatcoat" és mások. Bizonyos szavakban a kiejtés változhat ("dekán", "terror", "terápia").

Orthoepic normák - ez a normák is az akcentus kimutatására, amelyet nem rögzít az orosz nyelv. Ez azt jelenti, hogy különböző nyelvtani formákban a stressz különböző lehet ("kéz" - "kéz").

eszébe jut a helyes beszéd a siker kulcsa. Folyamatosan javítani és fejleszteni kell. Jobb ha még egyszer megnézzük az ortopéd szótárban, mint hogy állandóan és nevetségesen elkövethessük a kiejtést vagy a stresszt. Beszélj szépen!