Totalitárius és tekintélyelvű politikai rendszerek, jelek és különbségek
A tekintélyelvűség fogalmát először bevezettéka 20. század közepén a frankfurti iskola politológusai kezelték. Megértették, hogy a tekintélyelvű politikai rendszerek a társadalmi rend jellemzõinek és elsõsorban az emberek és a hatóságok közötti sajátos kapcsolatoknak a kombinációját jelentik. A javasolt meghatározás szerint a társadalmi és állami struktúra e formája éles ellentétben áll az igazi demokrácia fogalmával. Ugyanakkor egy autoritárius politikai rendszer jellemzõi a múlt század bolygóinak számos országa példáján megfigyelhetõk. Nem is beszélve az emberiség mélyebb történelmi tapasztalatáról.
Koncentrációja minden hatalom a kezében egy személy vagy egy kis csoport: a katonai junta, az egyetlen diktátor teológiai vezető, és így tovább.
Természetesen hiányzik a hatalom szétválasztása egymástól független fióktelepekre.
Ilyen állapotban bármelyikegy igazi ellenzéki erő. Ez azonban nem zárja ki a demonstrációs báb ellenzék létezésének lehetőségét, amíg a helyzet a hatóságok ellenőrzése alatt áll. Gyakran a hatóságok részéről kezdeményezik a választások ún. Utánzását - vagyis olyan eseményt tartanak fenn, amely minden formális tulajdonsággal rendelkezik, ami a tisztességes választások illúzióját hozza létre, amely gyakorlatilag előre tervezett forgatókönyv.
A közigazgatás általában parancs-adminisztratív módszerek formájában valósul meg.
Autoriter politikai rendszereket gyakrankijelentik saját demokráciájukat, megvédik polgáraik jogait és szabadságait. A gyakorlatban azonban nem biztosít valós védelmet. Ráadásul maga a kormány is megsérti ezeket a polgári jogokat a politikai szférában.
A hatalmi struktúrák nem a közérdek és a polgárok jogait védik, hanem a megalapozott rend védelmét (gyakran a saját állampolgáraikkal szemben).
Totalitárius és tekintélyelvű politikai rendszerek
Meg kell jegyezni, hogy a tekintélyelvűségAz államhatalmat számos jellemző határozza meg. Az egyikük hiánya vagy egybeesése nem elegendő alapot a következtetésekhez. A tekintélyelvű politikai rendszereket gyakran a totalitarizmus jellemzi. És bár vannak közös jellemzői, ez nem teljesen igaz. Az autoritárius hatalom egy vezető (vagy vezetői csoport) személyiségére támaszkodik, amelynek tulajdonságait megengedheti, hogy bitorolják és megtartsák. Azonban a vezető vagy uralkodó csoport megszüntetése (halál) esetén a tekintélyelvű rezsim gyakran átváltozik, mivel az örökösök nem képesek megőrizni a hatalmat.
